Dr. Bánki György pszichiáter augusztus közepén egy Facebook-posztban osztotta meg, hogyan vált egy telefonos csalás áldozatává; a wmn.hu Vele készült interjújában új, korábban ritkán érintett nézőpontból bontotta ki az áldozattá válásnak ezt a formáját.

A Dr. Bánki György által megosztott események (itt találod a részleteket) remekül mutatják, hogy a mostanában zajló csalások már sokkal kifinomultabban, szervezettebbek és módszeresebbek, mint korábban - hitelességük, sodrásuk gondoskodik róla, hogy az áldozatnak ne legyenek kétségei: ami történik, éppen attól óvja meg, hogy áldozattá váljon.

Aggasztóan korszerű forgatókönyvek

Amikor arról beszélünk, hogyan ne váljunk telefonos, vagy online csalás áldozatává, csupa olyan intő jelet, lehetséges, gyanúra okot adó viselkedést, sablont veszünk végig, amit a legtöbbször azok is pontosan tudnak, akiket sajnos végül mégis sikerül megkárosítaniuk a csalóknak. Hogy miért? Mert a konkrét biztonsági kérdéseken túl van számos szempont, amit szintén mérlegelnünk szükséges: az érzelmi bevonódást, a vázolt veszéllyel szembeni kiszolgáltatottság érzését ezek a csalók tudatosan építik fel bennünk, hogy a racionális válaszaink helyett az emocionálisak kerüljenek előtérbe, innen pedig nyert ügyük van.

Nem azért, mert az áldozat buta, vagy nem elég körültekintő, vagy túl hiszékeny - hanem mert emberből van. Az emberek döntéseit pedig sokszor az érzéseik vezérlik.

Kiről, miről szól egy ilyen "sokba kerülő" telefonbeszélgetés?

Krajnyik Cintia, a WMN újságírója erre, és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Dr. Bánki György pszichiáterrel folytatott beszélgetésében, amit teljes hosszúságában itt olvashatsz: https://wmn.hu/ugy/58281-dr-banki-gyorgy-a-csalasok-pszichologiai-kovetkezmenyei-kozel-sem-olyan-artatlanok-mint-onmagaban-az-hogy-lehuzzak-az-embert

A pszichiáter maga is megerősíti, hogy a rendelkezésünkre álló információk nem mindig biztosítanak elegendő védelmet ezekben a helyzetekben: "Mindannyian hallottuk ezerszer, hogy milyen adatokat, információkat nem szabad megadni, mégis belesétáltam a csapdába." Az általa megosztott bejegyzés alatti kommentekből pedig az derült ki, hogy nagyon nem egyedi az eset, amiben találta magát: számos sorstársa osztott meg hasonló, vagy majdnem azonos kimenetellel záruló történetet a hozzászólásokban.

Ami közös ezekben az esetekben, hogy az áldozatok utólag tisztán látták, hogy mindegyik beszélgetésben nagyon hamar - épp a fentiekben is jelzett érzelmi manipuláció miatt - a hívó félhez került a kontroll, aki végig olyan tempót diktált, úgy reagált, hogy nála maradjon a beszélgetés vezetése

A veszélyérzet, és annak a sürgető érzése

"Korunk befolyásolói nem akarják, hogy megálljunk és elgondolkodjunk. Azt akarják, hogy siessünk és hirtelen érzelmeink legyenek. Ne hagyjuk magunkat!" - figyelmeztet Tim Harford: Adatdetektív (10 egyszerű szabály, hogy ne tudjanak manipulálni) című könyvében.

Amikor adathalászok igyekeznek megszerezni az adatainkat, a csapdahelyzeten, amibe kerülünk, nem látszik, hogy csapda - akkor sem, ha mindent átszövő gyanakvással éljük az életünket. Ráadásul, ahogy a beszélgetésben is hangsúlyosan megjelenik, a társadalmunk nem arra van kondicionálva, hogy nemet merjen mondani.

Hogy mi segíthet mégis? Ha a fentiek tudatában nem hibáztatjuk az áldozatokat, ezzel pedig megteremtjük a lehetőségét a hasonló esetekről való beszélgetésnek: ha megosztható, mi történik ilyenkor, és hogyan, az áldozatokat pedig együttérzésünkről biztosítva segítjük a megoldáskeresésben, hogy ne kelljen szégyellniük, amiért áldozattá váltak - egyre több ugyanis sajnos a hasonló eset.