Hogyan számolják ki a túlfizetés összegét?
Az Elszámolási törvény értelmében az árfolyamrésből, valamint az egyoldalú szerződésmódosításból eredő túlfizetéseket úgy
kell tekintetni, mintha azokat a fogyasztó a túlfizetés időpontjában tőke előtörlesztésként teljesítette volna. Az elszámolás
pontos módszertanát és a pénzügyi teljesítésre vonatkozó határidőket az MNB rendeleti úton határozza meg.
Az MNB rendelet szerint a bankok három módszertant alkalmazhatnak a fogyasztókkal való elszámolás során, azzal a kikötéssel,
hogy egy bank a rendelet hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében csak egy kiválasztott módszertant
alkalmazhat. Fontos kiemelni, hogy bár három különböző módszertan közül választhatnak a bankok, azok teljesen azonos eredményre
vezetnek, így nem fordulhat elő, hogy a fogyasztókat bármilyen hátrány érje amiatt, hogy a velük elszámoló bank egy bizonyos
módszertant választott. A módszertanok közötti választási lehetőség megteremtésével az MNB lehetővé kívánja tenni a bankok
számára, hogy a belső elszámolási rendszereik sajátosságait figyelembe véve a lehető leggyorsabb, leghatékonyabb módon végezhessék
el az elszámolásokat. Mindhárom módszertan alapját a fogyasztói túlfizetés tőke-előtörlesztésként való elszámolása adja. Csak
ezek az összetett módszertanok tudják megfelelően figyelembe venni a tisztességtelen szerződéses feltételek semmisségét, és
így biztosítani, hogy a fogyasztói túlfizetések maradéktalanul elszámolásra kerüljenek.
A Bank az elszámolás során - a szerződéskötés érdekében adott kedvezmények kivételével - a fogyasztói követelés összegéből
jogosult levonni az adott időszakban nyújtott kedvezményt. Kedvezménynek minősül minden olyan vagyoni előny, illetve juttatás,
amely abból származik, hogy a bank tőkét, kamatot, illetve díjat engedett el, vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott, és
ennek következtében a fogyasztó fizetési kötelezettsége a szerződésben eredetileg meghatározott kötelezettséghez képest csökkent.