Szakértők a koronavírus idején

Hogy volt, hogy lesz ezután? - Interjú Jordán Ferenc biológussal

Felkértük Bagdy Emőke pszichológust, Jordán Ferenc hálózatkutató biológust, Mérő László matematikust és Mihályi Péter közgazdászt, hogy osszák meg gondolataikat a kialakult járványról, annak hatásairól és válaszoljanak ugyanazokra a kérdésekre a saját szemszögükből, szakmájuk fókuszán keresztül.A MagNet Magazin nyári számában közölt négy az egyben interjú harmadik válaszadója Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, s a vele készült interjút blogunkon egyben közöljük.

Váratlan fordulat a 2019 végén berobbant Covid 19 járvány, vagy számítani lehetett erre a világeseményre?

Jordán F.: Abszolút nem volt meglepő. Azt persze nem lehet megmondani, hogy hányadikán, hány óra hány perckor robban ki egy ilyen járvány, de azt lehetett tudni, hogy az esélye egyre nő. Sok ember él zsúfoltan a Földön, egyre erősebben összekötve egymással. Ez mind jó egy vírusnak. Ráadásul egyre gyakoribbak az ember-vadállat kapcsolatok, és itt nem csak a tigrisre, hanem a maláriás szúnyogra és a vírusszupergazda denevérre is gondolni kell. Ha egy vírus átugrik emberre Ázsiában vagy Afrikában, akkor órák vagy napok kérdése, hogy megjelenjen a frankfurti vagy az atlantai repülőtéren. Mostanában voltak már hasonló járványok, de azokat sikerült elég jól lokalizálni. Ezt nem.

Mik a levonható tanulságok?

Jordán F.: A globalizációnak rengeteg előnye van, de a hátrányokat is szem előtt kell tartanunk. A túlnépesedés, a természet rombolása, az urbanizáció és a szegénység hatásai kombinálódnak. Mindez addig nemigen zavarja a döntéshozókat, amíg a hatások vissza nem gyűrűznek Európába vagy más fejlett régiókba. Erre lehetett számítani, nagymértékben meg lehetett volna előzni, de senki sem vette komolyan az intő jeleket. Most itt vannak és kapkodunk. A befektetők vinnyognak, hogy a tudósok gyorsan segítsenek. Ha vége lesz egyszer, megint senkit sem érdekel majd a tudomány, csak a pénz. Csakhogy nem biztos, hogy ennek teljesen vége lesz. Benne vannak a pakliban az újabb járványok.

Az emberek többsége azt várja, hogy minden visszatérjen a "normális" kerékvágásba. Ön szerint jó lenne az nekünk? Vagy akár az emberiségen kívüli életnek, az állat- és növényvilágnak?

Jordán F.: A legnagyobb hiba az lenne, ha minden visszatérne a “rendes” kerékvágásba. Alapvető változtatásokra van szükség és ha most nem tanulunk, nem tudom, milyen lecke kell még. Ennek ellenére pesszimista vagyok. Az emberek többsége talán érti és érzi a változás szükségességét, de pont a döntéshozó kisebbség érdeke, hogy semmi ne változzon. Innentől nem a tömegekkel kell alkudozniuk, hanem a vírusokkal. Sok sikert.

Szakterülete szempontjából megközelítve mit gondol, milyen változásokra lenne szükség? Azaz milyen szempontból lenne jó megújulni és nem visszatérni a "régibe"?

Jordán F.: Regionalizáltabb gazdaság, hogy mérséklődjön a globális kereskedelem. A légi közlekedés kiváltása vasúttal, legalábbis rövid távokon, hogy csökkenjen a legnagyobb repülőterek csomópontjellege. Távmunka, hogy csökkenjen a tömegközlekedés zsúfoltsága. Házhoz szállítás ételek és minden egyéb fogyasztási cikk tekintetében, hogy az ember az életet ne sorban állással töltse. A belföldi turizmus fejlesztése, hogy ismerős vírusokkal találkozzunk, ne vadidegenekkel. Ha meggondoljuk, ezek mind hálózat-nézőpontú megfontolások. Rengeteg érdek sérülne, de ha okosak vagyunk, legalább ennyien kerülnek ki győztesen ebből.

Ön szerint mit tud tenni az egyén személyes szintjén a megújulásért?

Jordán F.: Sokoldalú, rugalmas és alkalmazkodóképes marad. Ha járvány van, nem panaszkodik, hanem meglátja a lehetőségeket és a pozitívumokat. Kicsit kevésbé nyüzsög: helyi termelőktől vásárol és itthon, vagy legalábbis az Adrián nyaral. Ez már rengeteg, bőven elég. Ha ez kombinálódik a felsőbb szintű bölcs döntésekkel, akkor jelentősen csökkenthető a következő járvány veszélye. Persze az ázsiai és az afrikai emberekre is adaptálni kellene ezeket a tanácsokat.

Tapasztalt bármi pozitívat a saját életében a járvány kirobbanása óta? Változtatott az életvitelén, attitűdjén és törekszik-e majd ezen új szokások, gondolatok jövőbeli megtartására?

Jordán F.: Volt időm megírni egy könyvet, nemsokára megjelenik: eddig ez elképzelhetetlen lett volna, pedig igen rövid. Kicsit több időm volt olvasni is, persze több szakirodalmat, mint szépirodalmat, de már ennek is örülök. Nem panaszkodom, kutatóként nincs veszélyben az állásom és a cégem, a számítógépem pedig nem vírusos. Internet nélkül viszont az elsők között bolondulnék meg.

Az interjút Kincses Andi készítette 2020 május elején.